A Dr. Ujvárosi Miklós Alapítvány a gyommentes környezetért egyenesági folytatása a Tengelicen 1984-ben megalakult Dr. Ujvárosi Miklós Gyomismereti Társaságnak, ill. jogutódja az 1994-ben bejegyzett Gyommentes Környezetért Alapítványnak. Az alapítók Dr. Ujvárosi Miklós korábbi munkatársai, segítői és az általa 1968–1981 között vezetett gyomismereti tanfolyamokon végzett szakemberek. A Társaság alapvető célja Miklós bácsi gyombiológusi szellemi hagyatékának megőrzése és továbbadása a fiatalabb nemzedékek számára. Ahogy az alapító okirat fogalmaz: „A Társaság támogassa, és tevékenységével segítse elő a gyomnövényekkel, azok biológiájával, elterjedésével és irtásával, valamint a gyomirtó szerek kutatásával, gyomirtási technológiák fejlesztésével, és mindezekkel kapcsolatos hatósági, közigazgatási és oktatási feladatok elvégzésével, továbbá a herbicidek kereskedelmével foglalkozó szakemberek együttgondolkozását, összefogását és barátságát.”
A Társaság korábbi vezetője, ill. alapítványi elnöke 2017-ig Dr. Kádár Aurél volt. Napjainkig 12 országos gyomismereti tanfolyam zajlott a Dr. Ujvárosi Miklós által kidolgozott módszer szerint. Az első négyet Ő vezette. A következő ötöt Dr. Horváth Károly (FM Táncsics Mihály Mg.-i Szakképző Intézet Gyakorlóiskola), majd kettőt Dr. Novák Róbert (NÉBIH NTAI), a legutolsót, a 12-et, amely 2019-ben fejeződött be; Szabó Roland (Sumi Agro Hungary Kft.) és Szabó László (nyugalmazott herbológus). 1992 óta adományozzuk az általunk alapított Magyarország legmagasabb szintű szűkebb szakmai kitüntetést, a Dr. Ujvárosi Miklós-emlékérmet, amit minden évben egy szakember kap meg. 2001 óta ítéljük oda fiatal szakemberek számára a Tarjányi József tagtársunk alapította Dr. Hunyadi Károlyról elnevezett „Ifjúsági emlékérmet”.
A napjainkra több mint 200 fős tagságot jegyző Társaságunk nyitott, azaz a gyomismereti tanfolyamot végzetteken túl tagja lehet minden, a szakmával foglalkozó kolléga, aki csatlakozni kíván és legalább két társasági tag ajánlásával bír. Büszkén mondhatjuk, hogy Társaságunk megőrizte Dr. Ujvárosi Miklós szellemiségét és a gerincét adja a hazai gyomnövényekkel és gyomirtással foglalkozó szakembereknek, akik a növényegészségügyi hatóság, az oktatás, a kutatás, a herbicid és gyomirtási technológia fejlesztés területén, valamint a gyomirtószer-kereskedelemben tevékenykednek.
Dr.Ujvárosi Miklós munkájának, folytatásaként, emléke előtt tisztelegve, tanítványai 1984-ben megalakították a Dr. Ujvárosi Miklós Gyomismereti Társaságot. Elnökének Dr. Kádár Aurélt választották. A Társaság egyenesági folytatása a 2004-ben alapított Gyommentes környezetért Alapítvány, mely 2017 óta „Dr. Ujvárosi Miklós Alapítvány a gyommentes környezetért” néven működik. Kuratóriumának tagjai Tóth Ádám és Dr. Dancza István, elnöke Jáger Ferenc.
Röviden tekintsük át, hogy a Társaság, illetve az Alapítvány mivel is foglalkozik! Talán legfontosabb feladatunk és tevékenységünk, hogy összetartsuk a Társaságot, évről évre szakmai napok keretein belül ápoljuk kapcsolatainkat és tanfolyamokon keresztül átadjuk az örökül kapott tudást, továbbá, hogy a szakmai nagyközönség elé tárjuk cikkek, könyvek formájában a legújabb tudományos eredményeinket.
Minden év március elején összegyűlnek a tanítványok és kollégák, ahol baráti találkozók, illetve szakmai előadások keretében megerősítik szövetségüket. Már több éve a Magyar Gyomkutató Társasággal együtt tartjuk a találkozót. Az évek során a tagság létszáma egyre bővült. Csatlakoztak hozzánk hazai kutató, oktató intézmények szakemberei, továbbá a Felvidék és Erdély floristái, herbológusai is. Terveink között szerepel Kárpátalja, a Vajdaság, Horvátország gyomnövényekkel, gyomirtással foglalkozó szakembereinek integrálása is. Számos tiszteletbeli tagunk van, akik cégeiken keresztül pénzügyileg is támogatnak minket, amit ezúton is tisztelettel köszönünk.
Kiadványaink
2014 óta a Magyar Gyomkutató Társasággal közösen, évente két alkalommal jelentetjük meg a Magyar Gyomkutatás és Technológia című tudományos, nemzetközileg jegyzett lapot. A lap főszerkesztője Dr. Kazinczi Gabriella. A lapok színes borítórajzai Abonyi Zsuzsanna növényfestő illusztrátort dicsérik.
Dr. Kádár Aurél kérésére Dr. Petrányi István szerkesztette és volt a „bábája” a 2017-ben napvilágot látott Igaz lélekkel című Antológiának. A könyv gerincét az Ő versei, köszöntői és prózai írásai alkotják.
borbíráló és „tollnok”
Petrányi István mellett 14 tagtársunk másik alkotói arcát is megismerhetjük, színes akvarellek, hímzések, portrérajzok, festmények és fafaragványok formájában. Felvillantja a Tarjányi József barátunk szerkesztette, könyvek borítóinak képeit. Más kollégáink verseket, haikukat, művészi fotókat tárnak elénk. Ahogy az Antológiához írt előszóban Dr. Kádár Aurél fogalmaz: „Az alkotások néhánytól eltekintve nem remekművek, néha támaszra szorulnak, de a gyomirtásban nagy tudással rendelkező kollégák őszinte alkotásai.”
A Társaság mintegy 210 taggal büszkélkedhet. 1967 óta 180 fő járta ki Miklós bácsi iskoláját. A tanfolyamot nem végzett szakemberek létszáma közel 60 fő. 2021 márciusáig 31 tagtársunkat vesztettük el. Elhunyt kollégáink emlékét kegyelettel és szeretettel őrizzük!
Dr. Ujvárosi Miklós 1981-ben 68 éves korában hagyott itt bennünket.
2013-ban, születésének 100 évfordulóját a Magyar Posta bélyeggel köszöntötte. Szülővárosa, Hajdúnánás e centenáriumra posztumusz díszpolgári címet adományozott neki.
Miklós bácsi szellemiségét, munkáját töretlenül folytatjuk. Elévülhetetlen érdemei alapján örökbecsű helye van nemcsak a botanika tudomány művelői, hanem mint agrobotanikus, a magyar agrártörténet aranybetűkkel megírt lapjai közt is
Szervezet hivatalos neve:
Dr. Újvárosi Miklós Alapítvány a gyommentes környezetért
Szervezet adószáma:
18059982-1-41
A szervezet címe:
1016 Budapest, Zsolt utca 4.
A Társaság fontosabb dokumentumai
“A hatvanas évek elején a mezőgazdaságban végbement változásokkal egy időben kezdte Magyarországon megtenni első lépéseit egy új tudomány és szakma, a vegyszeres gyomirtás. A hőskorban szinte mindent az alapoktól kellett megtanulni, de speciális ismeretek híján leginkább megtapasztalni. Akkoriban a gyomnövények biológiájával, ökológiai és cönológiai kutatásával Vácrátóton, a nemzetközileg ismert Dr. Ujvárosi Miklós foglalkozott. A vegyszeres gyomirtást hivatásnak választott szakemberek a gyombiológiai alapok megszerzése érdekében kerültek az intézetbe. A későbbi címzetes egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok doktora, az MTA Botanikai Kutató Intézetének igazgatóhelyettese, ráérezve a kor igényeire és kihívásaira, vállalta képzésüket. Tanítványai néhány évet, éveket töltöttek vele, együtt járták az országot, így szerezve meg mindazt a tudást, ami a gyomnövények megismerésén és a védekezések biológiai alapjain keresztül elvezet, egy a környezetet kevésbé terhelő gyomok elleni integrált védekezési megoldásokhoz. Az első, aki 1964-ben Vácrátótra került Dr. Kádár Aurél volt, akinek a sors fiatalon megadta azt a lehetőséget, hogy az új szakma hazai megszületésénél bábáskodjon. Ő a tevékenységével a későbbiek során is hozzájárult ahhoz, aminek az eredményeit, esetenként kudarcait a ma szakemberei is munkáikban nap mint nap használnak vagy szembesülnek.
A hőskorban nem volt egyedül. 1967-ben az ő előkészítő munkáinak is köszönhetően a MÉM és az MTA együttműködése révén Dr. Ujvárosi Miklós hat hallgatóval elindíthatta az első posztgraduális gyombotanikai iskolát.
Cél az egyetemi (főiskolai) szakmérnök képzésen megszerzett, gyombiológiai ismeretekre alapozó, a kor követelményeinek megfelelő biológiai szemlélettel rendelkező speciális szakemberek képzése volt. E gyomismereti tanfolyam hallgatói közül ketten a MÉM Központi Szolgálatánál, míg négyen megyei növényvédő állomásokon dolgoztak. Ujvárosi professzor az első tanfolyam tapasztalatait felhasználva kialakította azt a rendszert, melyet a később általa vezetett tanfolyamokon sikeresen alkalmazott. Az elvégzendő feladat valamennyi tanfolyamon nagy terhet rótt a tanfolyam vezetőjére és hallgatóira.
A gyomismereti iskola tudáselemei:
Ismeret szintjén:
Gyombotanika elméleti kérdései.
Növénymorfológiai, -rendszertani, -ökológiai és növényföldrajzi tudományok gyombiológiát érintő kérdései.
A fenti tárgykörök szakirodalmának ismerete, használata.
A gyomnövény-felvételezés módszerei.
Tudományos és népszerűsítő előadások megtartásának pedagógiai vonatkozásai.
Jártasság szintjén:
A hazai flóra nemzettségeinek – amelyből gyomosító faj(ok) kerül(nek) ki – elsajátítása.
Készség szintjén:
A mezőgazdasági -, kertészeti -, erdészeti kultúrák valamint ruderális, urbánus területek, vizes élőhelyek és részben az erdő gyomfajainak különböző fenológiai állapotukban (csíranövénytől a kifejlett virágzó és magvas-terméses állapotig) történő felismerése.
A professzor úr halála után korábbi munkatársa és segítője Dr. Horváth Károly a folyamatosság elvét követve, a nagy előd szellemében vezette tovább a tanfolyamokat.
Összesen 15 hetet igénybevevő oktatás alatt a hallgatók közel 20000 km-t tettek meg és ez idő alatt mintegy 600-800 gyomfajjal ismerkedhettek meg. A gyomnövények begyűjtése és feldolgozása alapot képzett a hallgatók összehasonlító gyűjteményének kialakításához. Az elméleti oktatások Vácon, a tanfolyamvezető munkahelyén zajlottak. A vizsgák évek óta a Bács-Kiskun megyei Tasson kerülnek lebonyolításra.
Az első tanfolyam beindítása óta 36 év telt el. A kézirat elkészültének idején tart a IX. Dr. Ujvárosi Miklósról elnevezett Gyomismereti Tanfolyam. A félidejéhez érkezett képzés során a hallgatók már túl vannak az első év terepmunkáin és Vácon az elméleti oktatáson. A „gép forog és a filmünk pereg tovább”, és ez így van jól.
E sorok írója még vácrátóti tartózkodása idején végezte el a harmadik országos gyomtanfolyamot. Náluk a képzés kétszer (őszi és tavaszi) öt hétig tartó kifejlett növények gyűjtéséből, és kétszer három hétig tartó csíranövény gyűjtésből, valamint a Vácrátóton tartott öthetes elméleti képzésből állt. A terepmunkák során bejárták szinte az egész országot, és eljutottak a legeldugottabb falu határába is.
A tanfolyamuk vizsgával zárult. Oklevelüket Dr. Nagy Bálint MÉM főosztályvezető és Dr. Ujvárosi Miklós az MTA Botanikai Kutató Intézetének igazgatóhelyettese írta alá.”
Részlet a Tengelictől napjainkig c. kiadványból
I.
Preambulum: A társaságot az „Ujvárosi iskolát” végzett szakemberek alapították. Célja: Dr. Ujvárosi Miklós szellemi örökségének megőrzése, és átadása a fiatalabb generációknak. A társaság támogassa, és tevékenységével segítse elő, a gyomnövényekkel, azok biológiájával, elterjedésével és irtásával, valamint a gyomirtó szerek kutatásával, gyomirtási technológiák fejlesztésével, és mindezekkel kapcsolatos hatósági, közigazgatási és oktatási feladatok elvégzésével, továbbá a herbicidek kereskedelmével foglalkozó szakemberek együttgondolkozását, összefogását és barátságát.
II.
A társaság elnevezése: Dr. Ujvárosi Miklós Gyomismereti Társaság (továbbiakban: társaság). A társaságnak leírt alapszabálya nem volt. A szabályokat kezdetben az alapvető társadalmi normák szerint határoztuk meg. Leírt működési szabályzat az alapítvány bejelentése illetve hivatalos bejegyzése után lett, melynek szövegét az alapító okirat tartalmazza.
III.
A Tagság:
Alapító tagok: A társaság alapító tagjai azok akik 1964 és 1977 között Vácrátóton az MTA Botanikai Kutató Intézetében Ujvárosi professzor mellett tevékenykedtek, vagy az első négy országos gyomismereti tanfolyam valamelyikét sikeresen elvégezték, és néhány pártoló tagból, akik a Tolna megyei Tengelic községben megjelentek, és szavazatukkal hozzájárultak a MAE Növényvédelmi Társaság Vegyszeres Gyomirtási Szakosztályának Ujvárosi Gyomismereti Munkabizottságának megalapításához.
Tagok: A tagság az országos gyomtanfolyamokon végzett szakemberekkel bővül, de a tagság sorába felvehető az is, aki közös céljainkkal egyetért, és korábbi munkájával, a tagsággal járó megtiszteltetést már kiérdemelte. E nyitottságot az alapítvány bejegyzése után is megőrizte.
IV.
A Gyommentes Környezetért Alapítvány szervezeti felépítése:
A társaság vezető testülete az öt főből álló kuratórium. Ennek vezetője, az elnök, aki egyben a társaság elnöke is. A kuratórium tagja a titkár, és még három vezetőségi tag. A vezetőség a tevékenységét társadalmi munkában végzi. Megbízatásuk az alapító okiratban meghatározott ideig tart. Ezt követően választást kell kiírni. A választást a tagságból alakult választó bizottság szervezi és vezeti le. A választás előkészítésében a választás idején az alapítvány vezetésében dolgozó személyek nem vehetnek részt. Minden találkozón a baráti beszélgetésekhez felhasznált termékek elbírálásához – helyben fogyasztható termékekről van szó – kolbász, bor és pálinka -bíráló bizottságot kell létrehozni. A kuratórium nevében, a bizottsági tagokra a titkár tesz javaslatot.
A jegyzőkönyvvezető feladata a társasági ülések eseményeinek pontos, lehető legrészletesebb rögzítése, melyeket a jegyzőkönyv hitelesítők (két fő) ellenjegyeznek. Egyéb, az alapszabályban nem rögzített feladatok elvégzésére ad hoc bizottságok alakíthatók.
Szervezeti és személyi kérdésekben a döntések meghozatala nyílt többségi szavazattal történik.
Az alapítvány működését szponzorok támogatásai, valamint a személyi jövedelemadóból felajánlott 1% biztosítja.
V.
Tagfelvétel: Az országos gyomismereti tanfolyamra járó, vagy azt sikeresen elvégző hallgatók a legközelebbi „gyomos találkozón” kollektíven kérhetik a társaságba való felvételüket. Ajánlójuk az alapítvány elnöke, titkára, vagy a gyomtanfolyam vezetője lehet. Jelentkezésüket a tagságnak el kell fogadnia. Egyéni jelentkezés írásban történhet. A kérelmeket előzőleg az alapítvány titkárához kell benyújtani. A jelentkezőnek előzetesen két rendes tag ajánlását is meg kell szereznie. Az ajánló tagoknak a legközelebbi találkozón – már a társaság előtt – ajánlásukat indoklással együtt, szóban kell megtenniük. A két elhangzó ajánlás alapján az alapítvány elnökének vagy megbízottjának, a jelölt felvételét illetően, javaslattal kell élnie. Az alapítvány tagjai szavaznak a felvételről. A kollektíven és az egyénileg felvettek egy évig (ez a próbaidő) tagjelöltnek tekinthetők.
VI.
Avatási szertartás:
Mind a tagfelvételt, mind pedig a rendes tagságot kérelmezők egy avatási szertartáson is keresztül kell, hogy menjenek. A szertartás egy része komoly, más része játékos (Játékosan komoly!).
Bemutatkozás: A kérelmezőknek röviden el kell mondani saját életrajzukat. Ismertetni kell benne az addigi szakmai tevékenységüket, és belépési szándékuk indoklását is.
Zenei rátermettség bizonyítása: Bármilyen hangszeren való játék bemutatása, vagy népdal, magyar nóta, sanzon, esetleg kuplé éneklése, fütyülése. A ritmusérzéket bizonyítani lehet tánctudással, pantomimmal, sőt még zsonglőrködéssel is.
Egy-egy jó történet vagy anekdota, esetleg vicc (Lehetőleg a kérelmező saját életéből.) elmondása.
Minden jelöltnek a társaság szeme láttára Szőke Lajos „minőségi” avató borából – ott helyben egy szuszra – fél litert, míg hölgyek esetében egy pohárral (2dl) kell meginnia.
A rendes tagok az avatási szertartások közben, vagy annak a végén észrevételeikkel élhetnek.
VII.
A tagság megszűnése: Megszűnik a tagság, amennyiben a tag három évig nem jár el a társaság rendezvényeire, vagy – valamilyen ok (nem kell indokolni!) miatt – szóban vagy írásban bejelenti, hogy nem kíván többé a társaság tagja lenni. Tagság automatikusan megszűnik a tag halálával is.
VIII.
„Ujvárosi” gyomos találkozók: (továbbiakban találkozók): A találkozók elnevezése tükrözi azt az alapító szellemet amit a kollektíva ma is magáénak érez, és ezen a jövőben sem kívánunk változtatni. Az alapítvány legnagyobb éves rendezvénye, melyet minden évben más-más helyen rendezünk meg. A találkozók helyszíneiről (hogy melyik megye szervezheti a találkozót) mindig az előző találkozókon kell döntést hozni. A szervezőknek egy-egy találkozó pontos helyének kijelölésében – a lehetséges helyszínek közül – az alapítvány vezetésével közösen kell megállapodni.
IX.
A társaság és tagjai a tagság egyetértésével kitüntetéseket alapíthat és adományozhat. Az adományozás rendjét külön szabályzatban kell rögzíteni. Az alapítvány és tagjai által alapított kitüntetések adományozási rendjében történő mindennemű változás, vagy akár annak megszüntetése csak a tagság egyetértésével történhet.
X.
A tagok felvételük során kötelezik magukat arra, hogy az alapítványért mindig és mindenkor önzetlenül tevékenykednek, és aktív részvételükkel elősegítik annak működését, nevének öregbítését és jó hírének fenntartását..
