Névadónk, tanítómesterünk
Dr. Ujvárosi Miklós 1913. január 25-én született Hajdúnánáson. Szülei, testvére földműveléssel foglalkoztak, így számára a mezőgazdasági munka és a velejáró nehézségek ismertek voltak. A föld és a növény szeretetét, kitartását, erős akaratát a szülői háztól hozta magával.
A második világháború után Magyarországon a földosztás eredményeként 642 ezer, 5 holdnál kisebb gazdaság jött létre. Földművesei szaktudás és eszközök hiányában kezdtek el gazdálkodni. Az így kialakult gazdaságok a szántóterület 36%-át tették ki. A mezőgazdasági termelésben katasztrofális helyzet alakult ki. A búza termése 1,7 t/ha körül ingadozott. A Földművelésügyi Minisztérium látva ezt a helyzetet, ismerve korábbi munkáit pénzügyi támogatást adott Dr. Ujvárosi Miklósnak, hogy derítse ki, mi okozta a gyenge búzatermést. Dr. Ujvárosi Miklós, – tanítványainak csak Miklós bácsi, – ekkor a természetes vegetáció vizsgálatáról a mezőgazdasági gyomnövények kutatása felé fordult.
Amikor 1949-ben Magyarországon elkezdte a gyomnövények szántóföldi elterjedésének felmérését nem tudta, hogy ezzel iskolát alapított, melynek mára már 180 „tanonca” van. Gyomfelvételezéseit kezdetben egyedül, illetve debreceni kollégájával Dr. Halász Tiborral, majd később vácrátóti munkatársaival Dr. Baráth Zoltánnal és Dr. Németh Imrével, valamint a Növényvédő Állomások herbológusaival végezte. Munkabírása legendásan híres volt. A terepi munkát mozgáskorlátozottsága ellenére lankadatlan kitartással végezte. Eredményei rávilágítottak arra, hogy hatékony gyomirtás csak pontos gyomismeret birtokában lehetséges. Gyomfelvételezései egy olyan szilárd adatbázist, alapot biztosítottak, melyre fel lehetett építeni az okszerű gyomirtást.
