Az alábbi űrlap kitöltésével regisztrálhattok a 2022. 03. 03. (csütörtök) – 03. 05. (szombat) között megrendezésre kerülő Találkozóra!

Helyszín: Hotel Magistern 8600 Siófok, Beszédes József sétány 72.

Szállásdíj: 15.000,- Ft / fő / éjszaka büféasztalos reggelivel – egyágyas elhelyezésben

12.500,- Ft / fő / éjszaka büféasztalos reggelivel – kétágyas elhelyezésben

A szállásdíj tartalmazza a szálloda wellness részlegének használatát (köntöst biztosítunk.)

Az idegenforgalmi adó a szállásdíjon felül, 18 éves kor felett fizetendő, melynek mértéke: 400,- Ft / fő / éjszaka.

Program:

• Érkezés 2022.03.03 délután/este, vagy 03.04 reggel
• 2022.03.03. 17.00 – 19.00 fakultatív szakmai program
• 2022.03.03. 19.00 Közös vacsora

• 2022.03.04. 8.30. Rendezvény előadásokkal
• 2022.03.04. 13.00. Közös ebéd
• 2022.03.04. délután: pálinka, bor, kolbász és szakmai fénykép verseny
• 2022.03.04. 18.30 Közös vacsora, versenyek eredményhirdetése, tombola, baráti találkozó

• 2022.03.05. reggeli, kijelentkezés és hazautazás

Amennyiben a jelenlegi szabályok maradnak érvényben, akkor a rendezvény feltételei az alábbiak:

• 2 db Covid-19 oltást igazoló dokumentum bemutatása
• maszk használat a szállodán belül

A szállást Mindenki maga fizeti helyben.

A szokásos étel és ital költségeket a Támogatók állják.

MAGYAR TUDOMANYOS AKADÉMIA AGRÁRTUDOMANYOK OSZTÁLYA

NÖVÉNYVÉDELMI TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁGA,

MAGYAR NÖVÉNYVÉDELMI TÁRSASÁG,

EÖTVÖS LORÁND KUTATÁSI HÁLÓZAT AGRÁRTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET

Kedves Kolléganő, kedves Kolléga!

Az MTA Agrártudományok Osztályának Növényvédelmi Tudományos Bizottsága, az ELKH ATK Növényvédelmi

Intézet, valamint a Magyar Növényvédelmi Társaság — együttműködve az AM Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztályával (AM Élff) — megrendezi a

„68. NÖVÉNYVÉDELMI TUDOMÁNYOS NAPOK” rendezvényét, melynek időpontja: 2022. február 22—23.

Az egyes szekcióülések (Növénykórtan, Agrozoológia, valamint Gyomnövények, gyomirtás) helyszíne 2022. február 22én az MTA székháza (1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.), február 23-án pedig az ATK Növényvédelmi Intézet 1022

Budapest, Herman Ottó út 15. szám alatti épülete lesz. Projektor használatára valamennyi teremben lehetőség lesz A rendezvényre csak olyan előadással, illetve poszterrel lehet jelentkezni, amely más magyar nyelvű szakmai fórumon még nem szerepelt. Új kórokozók, kártevők és gyomok témakörben beadott összefoglalók előnyben részesülnek. A konferenciára a ntn2022@atk.hu e-mail címre küldött levéllel lehet jelentkezni 2021. november 23-ig, a munka rövid összefoglalóját csatolva. A Word fájl neve tartalmazza az első szerző nevét, a szakosztály nevének rövidítését, valamint, hogy előadásként ill. poszterként szeretné bemutatni („agrozoo”, „kórtan” „gyom”, ill. „előadás” vagy „poszter”. Példa fájlnév: Kovács János-kórtan_poszter.doc vagy docx). Minden levél érkezése után rövid visszajelzést küldünk. Amennyiben nem kapnak visszajelzést, nagy valószínűséggel a küldött anyag sem érkezett meg. Felhívjuk a figyelmet, hogy a beérkezésről való visszajelzés még nem jelenti az anyag szakmai elfogadását!

Amennyiben a Covid-járvány miatt a konferencia fizikai megtartása lehetetlenné válik, akkor online megjelenik az absztrakt ftizet, de online rendezvényt nem tartunk. Az elkészült előadások diái és a poszterek — amennyiben a szerzők ezeket elkészítik, és megjelentetésükre igényt tartanak — felkerülnek a Magyar Növényvédelmi Társaság honlapjára.

Az összefoglaló tömören és tagoltan tárgyalja a munka megértéséhez szükséges információkat, így a célkitűzést, módszert és az eredményeket. Az összefoglaló részei a levelező szerző e-mail címe, az angol és magyar nyelvú kulcsszavak, valamint az előadás angol nyelvíí címe. A jelentkezések elfogadásáról a Szervezóbizottság dönt. A jelentősebb javítást, átdolgozást igénylő vagy esetlegesen szakmai szempontból nem elfogadható (pl. nem kifejezetten növényvédelmi témájú) összefoglalókat a Bizottság tájékoztatja a levelező szerzőt. A Bizottság által elfogadott összefoglalókról külön értesítést nem küldünk. Az adott szakmai bizottságnak jogában áll átsorolni az előadásra beküldött anyagot poszterré, ha úgy ítéli meg, hogy a jelentkezők által beküldött előadások száma meghaladja a konferencia rendelkezésére álló időkeretet, vagy fordítva, amennyiben a poszterek száma meghaladja a 20-at (ennyi posztertartó fér el az MTA előterében), a Szervezóbizottság felajánlja a jelentkezőnek, hogy posztere anyagát rövid előadás fołmájában mutassa be. A tudományos napok anyagából kizárólag elektronikusan megjelentetett kiadványban nemcsak az ott elhangzó, hanem valamennyi, a konferenciára elfogadott összefoglaló szerepel majd. Az elektronikus kiadvány a szokásos módon ISBN számmal jelenik meg a Magyar Növényvédelmi Társaság honlapján.

Kérjük a szerzőket, hogy a konferencia kiadvány egységes megjelenítése érdekében az egyoldalas összefoglalókat, a csatolt mintához hasonlóan, A/4-es méretben, a lapszélektől 2,5 cm-es távolságot tartva, szimpla sorközzel, 12-es betűmérettel, Times New Roman betűtípussal, szerkeszthető Word dokumentumként, csatolt fájlként (!), a formai követelményekre ügyelve (cím nagybetűvel és vastagon, balra zárva, szerzők nagybetűvel, balra zártan, társszerzők egymástól vesszővel elválasztva, különböző munkahelyek esetén a név mellé számozott indexet írva, majd a munkahelyeket a szerzők sorrendjében feltüntetve, e-mail cím dőlten, balra zártan, szövegtörzs sorkizártan) készítsék el. A tartalmi vagy formai követelményeket figyelmen kívül hagyó, valamint a fent megadott határidőn túl beérkező jelentkezéseket sajnos nem áll módunkban elfogadni!

Szíves együttműködését előre is köszönjük!

Budapest, 2021. október l .

Szomorú szívvel tudatjuk, hogy augusztus 15-én délután Dr. Szász Árpád Barátunk szép csendben elment!

Temetése Budapesten a pesterzsébeti temetőben lesz szeptember 8-án reggel 09.45-kor.

Árpi Barátunk emlékét megőrizzük, nyugodjon békében!

Szomorú szívvel tudatjuk mindazokkal, akik szerették, tisztelték, ismerték, hogy

Tóth Ádám

életének 79. évében csendesen eltávozott közülünk.

2021. augusztus 16-án 12:00-kor helyezzük örök nyugalomra a Solymári Temetőben (Solymár, Vasút u. 64.).

A gyászoló család kérése, hogy kegyeletét mindenki csak egy szál fehér virággal rója le!

Jáger Ferenc, Vörös Géza és Tarjányi József; NÖVÉNYVÉDELEM 2021, 82 [N. S. 57]: 6.

1953-ban született Pakson, 1971-ben érettségizett a helyi Vak Bottyán Gimnázium orosz nyelvi tagozatán. 1972-ben – 11 hónapos sorkatonai szolgálatot követően – felvételt nyert a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem – akkor újdonságnak számító – agrárkémikus agrármérnöki szakára. Szakmai gyakorlatát Szekszárdon, a Tolna megyei növényvédelmi hatóságnál töltötte, s az ott szerzett tapasztalatok és a kiépített kapcsolatok döntően befolyásolták későbbi munkahely választását.

1977-ben a talajerő-gazdálkodási- és a növényvédelmi szakirányuláson is államvizsgázott, s szerzett diplomát. 1977–1978-ban ösztöndíjas szerződése miatt a Tolna Megyei Tanácsi Talajerő-gazdálkodási Vállalatnál üzem vezető munkakört töltött be, 1978 áprilisától már a Tolna Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson, később annak utód[1]szervezeteinél dolgozott – egészen 2016. évi nyugdíjazásáig. Kezdetben a kísérleti- és védekezési csoport vezetőjeként tevékenykedett. Betekintést nyert a technológia fejlesztési vizsgálatok menetébe, a tervezési munkától az értékelésekig, a jelentésírásig. 1979 őszén – 7 hónapos tartalékos katonai tiszti tanfolyamot követően – a gyomirtási szakterületre nevezték ki. A növényvédelem mozgalmas időszakában kezdte meg munkáját. Változatos feladatokat kapott, pl. a herbicid kísérletekben számos új hatóanyagot és készítményt vizsgálhatott. Részt vehetett az országos gyommentesítési- és fenyércirok mentesítési programok megyei szervezésében. 1980–81-ben elvégezte a Dr. Ujvárosi Miklós által vezetett gyomismereti tanfolyamot. Az ott szerzett tudás a későbbiekben nagy segítséget nyújtott számára. 1984-ben alapító tagja lehetett a Dr. Ujvárosi Miklós Gyomismereti Társaságnak, melynek alakuló ülését éppen Tolna megyében, Tengelicen tartották (jelenlegi neve: Dr. Ujvárosi Miklós Alapítvány a gyommentes környezetért). 1986-ban védte meg egyetemi doktori értekezését. „A selyemkóró (Asclepias syriaca L.) biológiájának és az ellene való védekezés lehetőségeinek vizsgálata” címmel. A paksi Együtt a parlagfű ellen alapítvány tevékenységét annak létrehozásától, éveken keresztül előadásokkal, tanfolyamokkal és oktatóanyag írásával is támogatta. Gyomirtási szakelőadóként, ill. növényvédelmi herbológusként megismerte a megye mezőgazdaságának sajátosságait, növényvédelmi problémáit és a növényvédelmet irányító szakembereket. Amellett, hogy főleg gyombiológiával, valamint új herbicidek tesztelésével foglalkozott, széles körű szaktanácsadási, valamint rendszeres oktatási tevékenységet is végzett. A gyomirtó szeres vizsgálatokat a Központ által megjelölt és önállóan választott feladatok mellett növényvédőszer-gyártó cégek, növénytermelési rendszerek, továbbá egyéb partner intézmények szakembereivel, azok kutatási céljaival összhangban hajtotta végre, irányította. Nagyon aprólékos, precíz és soha bele nem nyugvó természet volt, a biztos tényeket is még tovább akarta erősíteni. Lelkiismerete határtalan volt, mindennek utána járt és a lehető legjobban próbálta azt megoldani (pl. esti tanfolyamon 20.00 óráig kellett tartani az órát, Ő addig nem fejezte be, míg mindent le nem adott, sokszor leléptek a hallgatói és 21 órakor vette észre, hogy letelt az előadás ideje). A megyei növényvédősök mindig Őt keresték, ha gyomirtási kérdésük, gondjuk, vagy kárkivizsgálási ügyük volt, de a növényvédelmi felügyelők sem mentek Laci nélkül elsodródásból fakadó vitás káresetek kivizsgálására. Kollégái láthatták, hogy egy behozott növénnyel a kezében órákat nézegette a gyomhatározókat vagy szakcikkeket, könyveket. Nagyon szeretett beszélgetni, vitatkozni, nehezen lehetett Őt meggyőzni, mert igazából nem engedett. A munkatársak „Mosolygósnak” hívták, mert jókedvű és pozitív egyéniség volt. 1999-ben 3 hónapos bentlakásos nyelvtanfolyamon vett részt Pécsett, ezt követően kísérleti jelentéseit ő fordította angol nyelvre. Segítőkész volt a kollégáival (pl. gyomismereti bemutatót tartott a felügyelőknek) és a kistermelőkkel is – végtelen türelemmel kezelte a szakmailag bárgyú kérdéseket is. Ha kihozták a sodrából, a főnökeinek is beolvasott, nem törődve az esetleges későbbi kellemetlenségekkel. Egy ideig a szakszervezeti bizalmi funkciót is betöltötte, Ő volt, aki meg merte mondani a dolgozók véleményét a kényes kérdésekben is. Amikor valamiből vizsgázni kellett (pl. közig. alapvizsga, szakvizsga) nagyon lelkiismeretesen megtanulta, utána nézett a nem egyértelmű tételeknek, s nem bízta a vizsga sikerét a véletlenre. Precízen kidolgozta a rá vonatkozó részeket a zöldkönyves tanfolyamra készített, Káldy János által szerkesztett „Növényvédelem a kistermelésben” 1989-es első kiadású könyvben, imádta a szakmáját és teljességre törekedett minden apró részletben. Szerette a zenét, annak minden irányzatát. Kollégáinak is készített CD-re nívós rock válogatásokat. Az Állomáson szerveződő szakmai számítógépes háttér kialakításában, üzemeltetésében is közreműködött. Munkatársait szívesen tanította a különféle programok elsajátítására, power-point-os előadások szerkesztésére. Rendszeresen tartott előadásokat a 80 órás, és betanított munkás tanfolyamokon, a növényvédő mérnökök továbbképzésein, valamint tanácskozásokon, tudományos rendezvényeken. Fontosabb vizsgálati témái: – A kukorica, napraforgó, szója és szőlő, valamint kiskultúrák (pl. spárga, lencse, csicseriborsó), továbbá csatornapartok, ruderáliák gyomirtási technológiájának fejlesztése. – Inváziós gyomfajok előfordulásának megyei felderítése. – A szulfonil karbamid hatóanyagokkal szemben rezisztens Sorghum halepense elterjedésének Tolna megyei felmérése, az ellene való védekezés lehetőségeinek tanulmányozása. Három országos szántóföldi gyomfelvételezés (1987–88, 1996–97, 2007–2008), valamint a 2002–2004. években végrehajtott Szőlő- és gyümölcs ültetvények első országos gyomfelvételezése keretében mérte fel a gyomosodás mértékét az előírt tolna megyei pontokon. A „veszélyes 12 gyomfaj” felmérésének szervezésében és végrehajtásában is szerepet vállalt. A gyomfertőzöttségi adatok rögzítésében, feldolgozásában és elemzésében is közre[1]működött. Számos publikációja jelent meg szakmai folyóiratokban. Kiadványok, könyvrészletek megírásában is közreműködött. Igazi társasági ember, családját, gyermekeit szerető hűséges férj volt, kollégái és a megye növényvédősei, gazdálkodói szerették, tisztelték. Nagyon fog hiányozni a jövőbeni Ujvárosi „gyomos” találkozókról! Szakmai tevékenységét Kiváló munkáért kitüntetéssel, miniszteri elismerő oklevéllel, az Ujvárosi Alapítvány ’„Arany sziklevél” jelvényével és az „Ujvárosi emlékéremmel” ismerték el.

MOLNÁR JÁNOS; NÖVÉNYVÉDELEM 2021, 82 [N. S. 57]: 5.

Dr. Ujvárosi Miklós (1913–1981), a magyar gyomismereti és gyomszabályozási szakemberek iskolateremtő tanítómestere sajnos immár negyven éve nincs közöttünk. Tanítványaiként szakmai szellemiségéhez hűek maradtunk és azt tovább visszük. Miklós bácsi négy országos gyomismereti tanfolyamot vezetett. E kollégák a megyei növényvédő állomások elismert és megbecsült gyomos szakembereivé váltak.
Jómagam a MÉM Növény- és Talajvédelmi Központban, Budapesten fiatalként felkérést kaptam a megyei gyomos kollégákat irányító egyik koordinátori állás elvállalására. A negyedik gyomos tanfolyam záró bankettünkön felmerült
bennünk, hogy a csapatunkat a jövőben is együtt kellene tartani. A csoporttársak felkérése alapján megkerestem dr. Kádár Aurélt ezzel az ötlettel. Majd Tengelicen megalakítottuk a Dr. Ujvárosi Miklós Gyomismereti Társaságot, aminek elnökévé dr. Kádár Aurélt, titkárává pedig engem választottak. Megtisztelő megbízatásomat az első 5 évben láttam el, amikor kialakult az évenkénti rendszeres találkozók most is közmegelégedésre működő gyakorlata.
2021-ben immár a 38. éves találkozóját tartotta meg a Dr. Ujvárosi Miklós Gyommentes Környezetért Alapítvány, ami a jelen körülményekhez igazodva, az előírásoknak megfelelően, online módon történt meg. A programokat és az előadásokat is lásd az időközben megújult honlapunkon: https://ujvarositarsasag.hu/.
Miklós bácsi legfontosabb szakmai hagyatékának folytatásaként immár 1985 óta rendszeresen az egykori munkatársak és hallgatók közül kerültek ki az V–XII. gyomismereti tanfolyamok vezetői. A tanfolyamokon végzettek többsége idővel a versenyszférában találta meg a számítását, ezért is volt szükség az újabb és újabb tanfolyamokra.
Dr. Ujvárosi Miklós által megkezdett országos szántóföldi gyomfelvételezések az általa kijelölt településhatáron, valamennyi jelentős talajtípuson időről időre megtörténtek. Az eddigi öt felvételezés eredményeként a hazai gyomfl órára jó rálátással rendelkezünk. Jelenleg a hatodik országos szántóföldi gyomfelvételezés adatainak feldolgozása zajlik. Reményeink szerint rövidesen színvonalas kiadvánnyal gazdagodunk.
Miklós bácsi iskolateremtő munkássága által inspirált társaság nyitottságát jellemzi az is, hogy a környező országok gyomismereti szakembereit is bevonja a társaság tevékenységébe, valamint szakmai anyagokkal és további információkkal ellátja őket, illetve támogatja a szakmai kapcsolattartást.
A Dr. Ujvárosi Miklós Alapítvány a gyommentes környezetért kuratóriumának felkérése alapján összegyűjtöttem Dr. Ujvárosi Miklós iskolateremtő munkásságának elérhető, 50 tételből álló dokumentumait és azokat átadtam a Növényvédelmi Múzeumba, Velencén (https://hwrs.hu/wp-content/uploads/2020/09/Gyomkutatas_2020_1_web.pdf). Így teljesült, hogy Dr. Ujvárosi Miklós a munkássága alapján foglalja el megillető helyét a múzeumban.
A gyűjtésem eredményeképpen készült – az előző bekezdésben említett – szakcikkemben az összegyűjtött szakmai anyagok bemutatásán túlmenően olvashatók információk Miklós bácsi születésének/halálának évfordulójával kapcsolatos, fontosabb megemlékezésekről, valamint a tanítványainak lényegesebb szakmai tevékenységeiről is.
Végezetül szükséges megemlíteni, hogy az időközben elhunyt kollégákról tisztelettel megemlékezünk a szokásos éves találkozónk elején a
Növényvédelem, illetve a Magyar Gyomkutatás és Technológia folyóiratban részletesen publikált méltatásuk rövid ismertetésével.
Örülök annak, hogy a gyomos társaságunk közel negyven éve a fiatalok bevonásával, a nemzedékváltással is foglalkozik. Ehhez kívánok sok erőt és jó egészséget a Dr. Ujvárosi Miklós példamutató tevékenysége következtében létrejött gyomos iskolában tevékenykedő minden kedves kollégának!

Dr. Süke Péter

(1941-2019)

Dr. Süke Péter 1941. szeptember 23-án született Győrben. Általános iskolai tanulmányait Győrött, majd Öttevényen végezte. A Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett 1959-ben. A bencés rend jelmondata egész életében végig kísérte: „Ora et labora”. 1964-ben a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémián szerzett okleveles agrármérnöki diplomát, majd két évvel később Gödöllőn növényvédelmi szakmérnöki oklevelet kapott.

Első munkahelye a rábacsécsényi Kossuth Mg. Szövetkezet volt, ahol egy évig gyakornokként dolgozott. Ezt követően a Kapuvári Járási Tanács mezőgazdasági osztályára került, mint állattenyésztő agronómus. Innen a Győr-Sopron Megyei Növényvédő Állomásra vezetett az útja, ahol 1966 és 1974 között növényvédelmi szakmérnöki beosztásban tevékenykedett. Eközben folyamatosan bővítette szakmai tudását, előbb 1968–69-ben elvégezete a második Dr. Ujvárosi Miklós gyomismereti tanfolyamot, majd 1973-ban „Az őszi búza és kukorica gyomnövényzetének változása a Kisalföldön” címmel készített doktori disszertációját védte meg Keszthelyen, és avatták a mezőgazdasági tudományok doktorává.

A tudományos munka iránti elhivatottsága rövid időn belül az ősi alma mater-hez „szólította”. Két éven keresztül a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Egyetem Növényvédelmi Tanszékén tudományos munkatársként folytatta pályafutását. Innen 1976 februárjában került a Lajta-Hansági Állami Tangazdaságba, az ország akkoriban legnagyobb területen gazdálkodó mezőgazdasági vállalatához, ahol egészen 2008-ig, nyugdíjba vonulásáig növényvédelmi ágazatvezetőként végezte munkáját. Szakmai életútja itt teljesedett ki, több, mint 20 ezer hektárnyi szántóföldi terület növényvédelmi munkáit irányította. Komoly szakmai kihívás volt a legkülönfélébb talajtípusokon és eltérő termőhelyi adottságok közepette hatékonyan megszervezni és eredményesen elvégezni a számos növénykultúra termesztése adta igen sokrétű növényvédelmi feladatokat. Aktív közreműködésével megszámlálhatatlan kísérletet végeztek és több újítást és technológiai fejlesztést vezettek be a gazdaságban. Közben 2002-ben megalapította a Növényvédelmi Egyesületet majd még abban az évben a Növényvédelmi Kamara Győr-Moson-Sopron megyei területi szervezetét, melynek egészen 2006-ig elnöke volt.

Több külföldi tanulmányúton is részt vett: Egyesült Államok, Új-Zéland, Izrael, Lettország, Csehszlovákia, Portugália. Áldozatos szakmai munkájának elismeréseként összesen három alkalommal, 1971-ben, 1980-ban és 1986-ban kapta meg „Mezőgazdaság kiváló dolgozója” állami kitüntetést. 2006-ban több évtizedes növényvédelemben kifejtett munkásságának elismeréseként, vehette át a Győr-Moson-Sopron megyei Kamara legnagyobb elismerésének számító „Arany gyűrű” kitűntetést.

1970-ben született meg egyetlen gyermeke, Péter, aki követte édesapját az agrártudományok művelése területén.

Egész szakmai élete zsinórmérték volt pályatársai és az őt követő növényvédős nemzedékek számára egyaránt. Segítőkész, közvetlen, a munkája iránt elkötelezett szakember volt a szó valódi értelmében. Sokunk számára adott hasznos tanácsokat. Tapasztalatait mindig önzetlenül osztotta meg mindazokkal, akik kérték Tőle. Vallotta, hogy a mezőgazdaságban mi földi halandók, csak inasok lehetünk.

2019. május 27-én türelemmel viselt, hosszú betegségben hunyt el Mosonmagyaróváron szeretett Családja körében. Felesége, Viola mindvégig kitartott mellette. Hamvait Győrben a Szent Imre templom urnakertjében helyezték örök nyugalomra. A temetési szertartást egykori osztálytársa és jó barátja, Dr. Korzenszky Richárd volt Tihanyi fő apát végezte. Szent Pál apostol a Thimoteus-nak írt második leveléből idézve a következő sorokkal búcsúzott tőle: „A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam a hitemet megtartottam”.

Dr. Süke Péter személyében egy nagy szakmai tudású, segítőkész, igaz embert vesztettünk el. Emlékét, erkölcsi és szakmai örökségét lelkünkben megőrizzük!

Nyugodjék békében!

Dr. Magyar László – Bakodi Gyula

Szomorúan tudatjuk, hogy Kósa Géza a vácrátóti Nemzeti Botanikuskert nyugalmazott igazgatója 2021.április 3-án tragikus hirtelenséggel elhunyt.